Az átugrás

A hátsó keréken való ugrálás (akár beletekeréssel) begyakorlása után ez a következõ lépcsõ. Magasabb szintû versenyeken alapvetõ gyakorlatnak számít, hogy át tudjunk ugrani egy kb. tengelytáv szélességû szakadékot kizárólag a hátsó kerék használatával. Több más elemhez hasonlóan nem csak a végrehajtásra kell ügyelni, de a félelmet is le kell gyõzni.

Ennél a mozdulatsornál alapvetõ, hogy ismerjük a hátsó kerékre való kiállás összes fortélyát. Ha még nem megy tökéletesen, akkor inkább azt gyakoroljuk, és hagyjunk fel az átugrással, míg nem álmunkból felrázva is megy a pattogás helyben és beletekeréssel is.

Legjobb hely a gyakorlásra - a csíkozott aszfalton kívül - a fûvel körülvett padkák, amik különbözõ távolságra vannak egymástól. A parkokban, parkolókban számos ilyen hely létezik. Ha nagyon akarunk, biztosan találunk hasonlókat. Az a jó bennük, hogy referenciaként szolgálnak, és megmutatják a korlátjainkat, kockázatvállalás nélkül.

A legtöbb helyzetben az a legcélravezetõbb, ha egyet pattanunk, és utána egybõl végrehajtjuk az ugrást. Ezen azt kell érteni, hogy kigurulunk az akadály széléig az elsõvel, felkészülünk (a jobbik láb elöl), egy jól irányzott beletekeréssel kiemeljük az elsõ kereket a levegõbe, és annyit mozdulunk elõre, hogy a hátsó kerék éppen a "szakadék" szélére kerüljön. Ezután még egy erõteljes csapás, és át is ugrottunk.

Néhány fontos dolog, amit nem árt észben tartani:

1. Ne feledjük, hogy az elsõ kerék kiemelési magassága az ugrási távolság függvénye. Nagy távok esetén az sem meglepõ, ha a földdel párhuzamos helyzetig ereszted le a bicajt.
2. Az akadály szélén a sok apró pattogás - amellett, hogy jól néz ki - sajnos megtöri a lendületet.
3. Ha az érkezési hely nem azonos szinten van a kiindulási ponttal, akkor korrekciót kell végezni. Magasabb célpont esetén sokkal agresszívebb mozdulatsorra van szükség (nagyobb felrántás), és távolabb is kell ugorni.

Egyszer eljön az az idõ, amikor a rés szélessége már túl nagy. Itt sajnos nincs más megoldás: a rockringre kell landolni. Ez persze jóval nehezebb, mint a hátsó kerékre való érkezés, és egy szokványos bringával az egyensúly megtartása is komoly feladat. Elõször nem ajánlatos beton létesítményeken gyakorolni, mert hamar tönkrevághatjuk a gépet. A levegõben pedig ne fékezzük a hátsó kereket, mert szükség leget egy kisebb beletekerésre, hogy korrigáljuk a pályánkat.